Ahogyan korábbi cikkünkben már az építőiparral kapcsolatos gyakori kellékszavatossági, jótállási, kártérítési kérdésekről már beszéltünk, jelen cikkünkben az építőipart érintő speciális adójogi kérdéssel foglalkozunk: a fordított adózással.
Mindenekelőtt tisztázni érdemes, hogy mit is jelent az a fordított adózás? Alapesetben a számla áfa értékét a kiállítója fizeti meg az adóhatóság részére, míg a számla befogadója, a vásárló rendelkezhet áfa levonási joggal. A fordított áfa leegyszerűsítve abban tér el, hogy az áfa kifizetési kötelezettség nem a számla kiállítóját (eladó) terheli, hanem a befogadót (vevő).
I. Ahhoz, hogy a fordított adózás szabályai alkalmazandóak legyenek – összhangban az Áfa tv. 142. § b) pontjával – négy feltétel fennállása szükséges, melyek a következők:
Az Áfa tv. természetesen személyi kritériumokat is megfogalmaz, miszerint az ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, valamint egyikének se legyen olyan, Áfa törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető.
Érdemes a feltételek külön-külön történő rövid elemzése is:
1. Szolgáltatásnyújtás
Mindig a konkrét szerződés alapján lehet eldönteni, hogy az adott ügylet a fordított adózás hatálya alá tartozik-e vagy sem. Fontos, hogy a szerződés tartalma az irányadó, nem annak elnevezése. Az adózás szempontjából annak is jelentősége van, hogy ha az ügylet több, egymáshoz kapcsolódó részből áll, akkor ezen részek közül valamelyik főtevékenységnek tekinthető-e. Például gyakran előfordul az ingatlannal kapcsolatos szolgáltatásnyújtás esetén, hogy a megrendelő és a kivitelező egy „szolgáltatáscsomagra” szerződik, azaz a megrendelő több szolgáltatást is igénybe vesz. Ilyenkor a szolgáltatáscsomag az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b) pontjának megfelelő, fordítottan adózó építési-szerelési szolgáltatásokat és építési-szerelési munkának nem minősülő szolgáltatást is tartalmazhat.
Amennyiben az adózó egy adott szerződés keretében mind termékértékesítést, mind szolgáltatásnyújtást teljesít, az ügylet megítélése attól függ, hogy az ügylet elsődlegesen mire irányul.
2. Építési-szerelési munka
Az Áfa tv. nem definiálja, hogy mi minősül ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányuló építési-szerelési, vagy egyéb szerelési munkának, így elsősorban a szó köznapi értelmében vett építési-szerelési és egyéb szerelési munkákat kell ez alatt érteni. Így tehát idetartoznak azon munkák, amelyek az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükségesek, amelyek kifejezetten az ingatlan készre építésére irányulnak. Így például fordítottan adózik a burkolás, festés, földmunka, stb.
3. Ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása, megváltoztatása, bontása
Annak eldöntése során, hogy egy adott építmény az Áfa tv. alkalmazásában ingatlannak minősül-e, az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Étv.), valamint a közös hozzáadottérték-adó rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelvben (a továbbiakban: Héa-irányelv), illetve a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló 2011. március 15-i, 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendeletben (a továbbiakban: Héa-vhr.) foglalt szabályokat kell figyelembe venni.
A Héa-vhr. szerint ingatlannak tekintendő
(a) a föld bármely meghatározott területe, akár a földfelszínen vagy a földfelszín alatt, amely tulajdonjog tárgyát képezheti és amely birtokba vehető
(b) bármely épület vagy építmény, amely tengerszint fölött vagy alatt a földhöz vagy a földbe rögzített, és amelyet nem lehet könnyen lebontani vagy elmozdítani
(c) az épület vagy építmény szerves részét alkotó bármely olyan alkotóelem, amelyet már beépítettek, és amely nélkül az épület vagy építmény nincs befejezve, mint például az ajtók, ablakok, tetők, lépcsők és liftek
(d) az épületbe vagy építménybe állandó jelleggel beépített bármely olyan alkotóelem, felszerelés vagy gép, amely az épület vagy építmény lerombolása vagy megváltoztatása nélkül nem távolítható el.
4. Építési hatósági engedély, tudomásulvételi eljárás vagy egyszerű bejelentés
Abban az esetben esik a fordított adózás hatálya alá az ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési, egyéb szerelési munka, ha az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építésihatóságiengedély-köteles, illetve építésihatósági-tudomásulvételi eljáráshoz, illetve egyszerű bejelentéshez kötött.
Az Áfa tv. azonban nem határozza meg, hogy mit kell érteni az építési hatósági engedély, építési hatósági tudomásulvételi eljárás és egyszerű bejelentés alatt. Tekintettel arra, hogy az Áfa tv. minderre nem ad választ, a 2008/87. Adózási kérdésben megfogalmazott álláspont az irányadó. Tehát az Áfa tv. hivatkozott rendelkezésének alkalmazásában az építési hatóság alatt nemcsak az ágazati jogszabályok által kifejezetten építésügyi hatóságként definiált hatóságot, hanem minden olyan hatóságot érteni kell, amely építési (bontási) tartalmú engedély kiadására jogosult, illetve építési hatósági tudomásulvételi eljárást folytat le, vagy amelynél egyszerű bejelentést kell tenni.
II. A fordított adózás tekintetében gyakran felmerülő kérdés az alvállalkozók igénybevétele is. Amennyiben a beruházás, amelynek során a szolgáltatásnyújtás teljesül (építési-szerelési, vagy egyéb szerelési tartalmú), építésihatóságiengedély-köteles vagy építésihatósági-tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött, akkor a fordított adózás alá esik, függetlenül attól, hogy az alvállalkozói láncolat melyik szintjén történik a szolgáltatásnyújtás.
Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltételek megvalósulását (az építési engedély kivételével) az alvállalkozó által végzett szolgáltatás kapcsán kell ellenőrizni, miszerint:
– tartalmát tekintve az ügylet szolgáltatásnyújtás,
– az építési-szerelési, egyéb szerelési munkának minősül,
– az ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve a bontással történő megszüntetést is – irányul, és
– az Áfa tv. személyi feltételekre vonatkozó rendelkezések is fennállnak.
Tehát csak azon alvállalkozókra vonatkozik a fordított adózás, melyek az idézett kritériumoknak megfelelő szolgáltatást nyújtanak, és akikre a személyi feltételek fennállnak.
Amennyiben kérdése merül fel a fordított adózás kapcsán, keresse irodánkat bizalommal: + 36 30 241-4118 vagy +36 30 942 2378
Amennyiben jogi tanácsadásra, peres képviseletre van szüksége, ajánljuk figyelmébe dr. Lőrincz Dorottya Rebeka Ügyvédi Iroda hibás teljesítéssel, szerződésszegéssel, jótállással és kártérítéssel kapcsolatos cikkeit.