A tásasági adónak jelenleg egyetlen alternatívája létezik: a kisvállalati adó.

A gazdálkodó szervezetek választhatnak, hogy nyereségadó-kötelezettségüket a társasági adó szabályai szerint, vagy a kisvállalati adó szabályai szerint kívánják teljesíteni.

I. Feltételek

A kisvállalati adó alanyai kizárólag a 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) által meghatározott szervezeti formában működő azon adózók lehetnek, melyek teljesítik az adóalanyiság feltételeit; áttérés esetén pedig kötelesek a NAV részére bejelenteni.

Az áttérés esetén vizsgálni szükséges ennek objektív feltételeit is, azonban talán fontosabb azt figyelembe venni, hogy egyáltalán megéri-e áttérni.

Elsőként nézzük az objektív feltételeket; azaz a kisvállalati adó alanya azon adózó lehet, mely
1) a törvény által előírt szervezeti formában működik;
2) megfelel az adóalanyiság feltételeiként megszabott további kritériumoknak;
3) a kisvállalati adó választására irányuló szándékát bejelentik az adóhatóság felé.

Ezek konjunktív feltételek, azaz mindegyiknek teljesülnie kell.

1) A kisvállalati adó választására jogosító szervezeti formák:

A Katv. 16. § (1) bekezdése szerint a kisvállalati adó alanya lehet: egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytásaság, szövetkezet és lakásszövetkezet, erdőbirtokossági társulat, végrehajtó iroda, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, külföldi vállalkozó, szabadalmi ügyvivő iroda és belföldi üzletvezetési
hellyel rendelkező külföldi személy.

Azaz megállapítható, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével valamennyi tásaság a kisvállalati adó alanya lehet.

2) Kisvállalati adó választásának feltételei:

A Katv. 16. § (2) bekezdése szerint hét kritériumot sorolhatunk fel; melyeket röviden
ismertetünk:

– az átlagos statisztikai állományi létszám az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt,
– az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétel várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a 3 milliárd forint időarányos részét,
– nem rendelkezik törölt adószámmal,
– az adózó üzleti évének mérlegfordulópontja december 31., eltérő üzleti éves adózók nem választhatják a kisvállalati adót,
– adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolóban a mérlegfőösszege nem haladja meg a 3 milliárd forintot (12 hónapnál rövidebb időszak esetén időarányosítani szükséges),
– az adózó a választás adóévében nem rendelkezik ellenőrzött külföldi társasággal,
– a választás adóévében várhatóan nem kell alkalmaznia a kamatlevonás-korlátozási szabályhoz kapcsolódó, a Tao tv. 7. § (1) bekezdés ny) pontja és a 8. § (1) bekezdés j) pontja szerinti korrekciós tételek egyikét sem.

Ugyan a fenti kritériumok között nem szerepel, de fontos megemlíteni, hogy az adózó jogszerűen nem választhatja a kisvállalati adó hatálya alá történő bejelentkezést, ha a bejelentés napján az adóhatóság által nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása meghaladja az 1 millió forintot.

Az objektív feltételeket követően nézzük a szubjektív feltételeket:

A szubjektív feltételek alatt azt vizsgáljuk, hogy kinek éri meg az áttérés, a kisvállalati adó választása.

Elsőként azt érdemes végig gondolni, hogy mi tartozik bele a 10 százalékos mértékű adó alapjába és hogy milyen adónemeket vált ki a kisvállalati adó megfizetése.

Ehhez elsőként nézzük meg, hogy mi képezi a kisvállalati adó alapját: a tőke- és osztalékműveletek eredménye növelve a személyi jellegű kifizetésekkel, akként, hogy ez utóbbi tétel egyben minimum-adóalapot is képez. A 10 százalékos mértékű kisvállalati adó megfizetése kiváltja a társasági adót és a szociális hozzájárulási adót.

II. Előnyök, hátrányok

A fentiek alapján tehát látható, hogy az egyik legfontosabb előnye a kisvállalati adónak, hogy a vállalkozásban keletkezett nyereség és bértömeg azonos adókulccsal adózik, mely ösztönzően hathat a foglalkoztatásra és a bérek emelésére; az adózónak nem kell 13 százalékos szociális hozzájárulási adót megfizetnie.

Amennyiben egy társasági adóalanynak van elhatárolt vesztesége, de a gazdasági helyzete alapján új tárgyi eszköz beruházásokat képes végrehajtani, akkor is megfontolandó az áttérés, hiszen ezesetben a korábbi társasági adós veszteség kivás veszteségnek minősül azzal csökkenthetők a személyi jellegű kifizetések összege.

Előnyt jelenthet az áttérés továbbá a gyorsan növekvő vállalkozásoknak, tekintve, hogy az adóalap-meghatározás módja lehetővé teszi, hogy a vállalkozás vagyonának növelésére fordított eredmény ne növelje az adóalapot.

Az előnyök mellett érdemes figyelembe venni az esetleges hátrányos szempontokat is. Hátrányként említhető, és így az áttérés nem javasolt, ha a kisvállalati adóalany magányszemély taggal is rendelkezik; a nyereség osztalékágon történő felvétele ugyanis magasabb adóteher alá eshet, mint egy társasági adóalany esetében.

A kisvállalati adóalapnak – főszabály szerint – részét képezi a jóváhagyott osztalék, amelyet a magánszemély tagnál 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadó, illetve 13 százalékos
mértékű szociális hozzájárulási adó terhel. A 13 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adóval abban az esetben kell számolni, ha a magánszemély jövedelme a tárgyévben nem éri az adófizetési felső határt, azaz a minimálbér összegének huszonnégyszeresét.

A társasági adó alanyánál is felmerül a magánszemély tagot terhelő személyi jövedelemadó, illetve szociális hozzájárulási azonban míg a társasági adóalapba nem számít bele a jóváhagyott osztalék, addig a kisvállalati adóalany megfizeti a 10 százalékos mértékű kisvállalati adót a jóváhagyott osztalék után. Ez alól csak abban az esetben van kivétel, ha a kisvállalati adóalany olyan osztalékot hagy jóvá, amelynek a forrása a kisvállalati adóalanyiságot megelőzően keletkezett adózott eredmény, eredménytartalék.

Amennyiben gondolkozik a társasági adóról kisvállalati adóra történő áttérésben, azonban kérdései merültek fel, keressen minket bizalommal:
+ 36 30 241-4118 vagy +36 30 942-2378