Menü
Napjainkban egyre többször hallani bizalmi vagyonkezelésről. Sokan már tudják, hogy a bizalmi vagyonkezelés számos előnyt rejt magában az adózás tekintetében, azonban érdemes utána járni, hogy az előnyök és az adózás tekintetében milyen szabályokra kell figyelemmel lenni, ha bizalmi vagyonkezelésbe szeretnénk adni a vagyonunkat.
A bizalmi vagyonkezelési szerződéssel a vagyon tulajdonosa, azaz a vagyonrendelő a vagyonkezelőre ruházza a vagyontárgyakat, a jogokat, a követeléseket, melyeket a vagyonkezelő a saját nevében, de a kedvezményezett javára kezeli. A bizalmi vagyonkezelés népszerű befektetési struktúra, hiszen a vagyonrendelés során lehetővé teszi az egyes vagyonelemek adó- és illetékmentes struktúrába történő bevonását.
A bizalmi vagyonkezelés során alapvetően három szereplő jelenik meg:
1. a vagyonrendelő, aki vagyonkezelésbe adja vagyonát
2. a vagyonkezelő, aki kezeli a vagyont
3. kedvezményezett, akinek javára történik a vagyonkezelés (azaz a haszonélvező, aki részesül a vagyonból).
A legnagyobb előny egyrészről a vagyonelkülönítés, a vagyonvédelem. A bizalmi vagyonkezelés ugyanis lehetővé teszi, hogy a vagyonrendelő a vagyonának egészét vagy egy részét elkülönítse és
ezzel védelmet biztosítson a hitelezők és a más jogi kockázatok ellen.
Adóoptimalizáció: a másik nagy előnye a bizalmi vagyonkezelésnek az, hogy jelentős adómegtakarítás érhető el vele, mind a kedvezményezettek, mind a vagyonkezelésbe adott vagyon szintjén.
Öröklési tervezés: a vagyonátadás folyamata során előnyt nyújt az öröklési tervezés során, a vagyonvesztés kockázatát csökkenti.
A bizalmi vagyonkezelő által kezel vagyon alanya a társasági adónak, saját adószámmal rendelkezik, a bizalmi vagyonkezelő teljesíti viszont az adókötelezettségeit. A bizalmi vagyonkezelés, a kezelt vagyon adókötelezettségeit tehát a vagyonkezelő teljesíti. A szerződés létrejötte után a kezelt vagyonnak adószámot kell kérni és a saját adószámával kell benyújtani a bevallásokat.
Az adózási kérdések vizsgálatakor fontos, hogy elkülönítjük a kezelt vagyon átvételének és kiadásának, illetve a kezelt vagyon hozamának adózási kérdéseit.
A kezelt vagyon hozama után kell az adófizetési kötelezettséget teljesíteni. Mivel a kezelt vagyon a társasági adó alanya, a Tao. törvény előírásait kell alkalmazni az adóalap megállapítása során, azaz a kezelt vagyonra is alkalmazhatjuk az adóalap csökkentő tételeket.
A vagyonrendelő, amennyiben a társasági adó alanya csökkentheti az adóalapját, költségként el tudja számolni a kezelt vagyonnak a kedvezményezettnek már átadott részét. Azonban, ha a szerződés vagyonrendelői és a kedvezményezettjei is kizárólag magánszemélyek és a kezelt vagyonnak csak pénzügyi bevételei vannak, a kezelt vagyon nyereségét nem terheli társasági adó kötelezettség. Pénzügyi bevétel például az osztalék, árfolyamnyereség, kamat vagy a követelésből származó bevétel.
A bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyon nem alanya az általános forgalmi adónak, a vagyonkezelés során felmerülő számla kiállítási kötelezettségét is a vagyonkezelő teljesíti és a saját
ÁFA bevallásában szerepelteti. Az áfa kérdése akkor merül fel, ha ÁFA alany adja vagyonkezelésbe a vagyonát. Ezesetben az áfatörvény az apporthoz hasonló szabályokkal kedvez a szerződés alanyainak. Amennyiben a vagyonkezelő is ÁFA alany és átvállalja a vagyonrendelő kezelt vagyonnal kapcsolatos adókötelezettségeit, akkor nem kell megfizetni az áfát a vagyon átadásakor.
A személyi jövedelemadó tekintetében új és kedvező szabályokat hoztak a bizalmi vagyonkezelés kapcsán. A 2024. januárjától hatályos új SZJA szabályokat már a 2023. szeptember 12. után kötött
bizalmi vagyonkezelési szerződésekre és vagyonrendelésekre is lehet alkalmazni.
Az új szabályok szerint a vagyonrendelőnek nem keletkezik szja fizetési kötelezettsége a vagyonrendeléskor, akkor sem, ha felértékelve – tehát nem beszerzési, hanem piaci értéken – kerül átadásra a vagyon a vagyonkezelőnek. Azonban meg kell állapítani és külön kell nyilvántartani a könyvelésben az eszközérték-növekményt (az eszközérték-növekmény egyszerűbben megfogalmazva:
vagyonrendelésbe adott eszköz beszerzési árának és a kezelt vagyonban nyilvántartott értékének a különbsége).
A 2023. szeptemberében bevezetett szabályok alapján nagyban módosultak a vagyonrendelők adókötelezettségei: korábban a vagyonrendelés a magánszemélyek számára adósemleges ügylet volt, a
jövőben pedig érékesítésnek minősül, amely azt jelenti, hogy ha egy magánszemély átad egy vagyonelemet vagyonkezelésbe, akkor úgy tekintendő, mintha eladta volna azt. Azonban nem kell
SZJA-t fizetni a vagyonrendelés után, ha azt nem a beszerzésre fordított értéknél magasabb értéken adja vagyonkezelésbe a vagyonrendelő.
A bizalmi vagyonkezelés és az adózás összefüggésében ugyan a fentiekhez kapcsolódó, de külön említendő kérdés, hogy milyen adókötelezettségek merülnek fel, ha a kezelt vagyon hozamából teljesít kifizetést a vagyonkezelő, vagy ha a kezelt vagyonból teljesít kifizetést.
Ha a vagyonkezelő nem a kezelt vagyon tőkerészéből, hanem annak hozamából teljesít kifizetést a kedvezményezett magánszemély részére, akkor az Szja tv. szerint osztaléknak minősül.
Amennyiben a vagyonkezelő a kezelt vagyon tőkerészéből teljesít kifizetést, akkor az Szja tv. 1. számú melléklet 7.26. pontjában foglalt rendelkezést kell alkalmazni. E szerint a magánszemély adómentes bevételének számít a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő által kezelt vagyonterhére a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték.
Amennyiben bizalmi vagyonkezelési szerződést kíván kötni, állunk rendelkezésére!
Adótanácsadó és ügyvéd kollégáink az elejétől a végéig segítik Önt. Vegye fel felünk a kapcsolatot:
+36 30 241 4118 vagy +36 30 942 2378
