A helyi iparűzési adó fogalmával, illetve magával az adónemmel érdemes tisztában lenni, amennyiben vállalkozásunk van: tudni kell, hogy mi az adó alapja, mik lehetnek az esetleges csökkentő tételek,
illetve az egyszerűsített adóalap lehetőségét is fontos ismerni. Az iparűzési adóról az 1990. évi C. törvény ír részletesen, másrészről az adott önkormányzat rendeletei tartalmaznak erre vonatkozó
rendelkezéseket.

I. Fogalmi meghatározás

Elsőként érdemes tisztázni, hogy mikor kell helyi iparűzési adót fizetni az önkormányzatnak: Az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási
tevékenység adóköteles.

1. Állandó jellegű iparűzési tevékenység azt jelenti, hogy az önkormányzat illetékességi területén székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységet részben vagy egészben
székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. Így tehát önmagában a telephely megléte is adófizetési kötelezettséget keletkeztet. A telephely egyébként nem feltétlenül jelenti a cégkivonatban megtalálható telephelyet, azaz cégjegyzékben nem szereplő telephely is adófizetési kötelezettséget keletkeztethet. A fentiekből következően előfordulhat, hogy az iparűzési adót nem csak egy, hanem akár több
önkormányzat felé is fizetjük. A megosztás tekintetében több módszer is van, amit alkalmazhatunk, amennyiben a tárgyévet megelőző iparűzési adóalapja nem haladta meg 100 millió forintot: személyi
jellegű ráfordítással arányos megosztás, az eszközérték arányos megosztás módszerét vagy a kombinált módszer szerinti adóalap-megosztási módszer valamelyikét köteles alkalmazni a
vállalkozás. Azonban ha az adóalap a 100 millió forintot elérte, akkor a kombinált módszer alkalmazandó.

2. Ideiglenes iparűzési tevékenységről pedig akkor beszélünk, amikor a gazdálkodónak nincs székhelye vagy telephelye az adott önkormányzat illetékességi területén, de építőipari tevékenységet
végez folyamatosan vagy megszakításokkal 30 és 180 nap közötti időtartamban; építőiparon kívüli egyéb tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

II. Az iparűzési adó alapja; csökkentő tételek

Az adó alapjának a számításakor a nettó árbevételből indulunk ki és azt csökkentjük különböző tételekkel. A csökkentő tételek lehetnek:
– a vásárolt anyagok bekerülési/beszerzési értéke, amit a számviteli törvény anyagköltségnek tekint;
– az alvállalkozó teljesítések értéke (az alvállalkozói teljesítés kapcsán kifejezetten ajánljuk, hogy szakértő kollégáink segítségét vegyék igénybe, hiszen annak eldöntése, hogy valójában mi tekinthető alvállalkozói teljesítésnek, nem mindig egyszerű);
– K+F közvetlen költsége (csökkenti a nettó árbevételt az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége, mely alatt a Társasági adótörvény szerinti saját tevékenységi körben megvalósított K+F tevékenység közvetlen költségét kell érteni);
– eladott áruk beszerzési értéke (vásárolt és változatlan formában eladott anyagok, áruk számviteli törvény szerint elszámolt beszerzési értéke);
– közvetített szolgáltatások értéke (az adóalany által saját nevében vásárolt és a megrendelőjével írásban rögzített szerződés alapján, a szerződésben meghatározott módon, akár részben, akár
egészben, de változatlan formában továbbértékesített szolgáltatás értéke. A levonhatóság feltétele, hogy a közvetítés lehetősége az írásos szerződésből kiderüljön, illetve a számlán feltüntetésre kerüljön a közvetítés ténye).

Az utóbbi két csökkentő tétel esetében csak 500 millió forintos árbevételig vehetjük figyelembe 100%-ig a csökkentő tételt, 500 millió forint felett bizonyos korlátok vannak:
– 500 millió és 20 milliárd árbevétel között, az e sávba jutó ELÁBÉ és közvetített szolgáltatás, de maximum az árbevétel 85 %-ban vehető figyelembe.
– 20 milliárd és 80 milliárd árbevétel között az e sávba jutó ELÁBÉ és közvetített szolgáltatás, de maximum az árbevétel 75 %-ban vehető figyelembe.
– 80 milliárd forintos árbevétel felett, az e sávba jutó ELÁBÉ és közvetített szolgáltatás, de maximum az árbevétel 70 %-ban vehető figyelembe.

A helyi adó törvény a fentieken túl a foglalkoztatás növelését kívánja ösztönözni, így a további csökkentő tételek is vannak:
Az iparűzési adóalap csökkenthető az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre
számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett — főben kifejezett — növekménye után 1 millió forint/fő összeggel. Ezen adóalap csökkentő tétellel azonban óvatosnak kell
lenni, tekintve, hogy ha a kedvezmény igénybevétel adóévét követő évben 5%-ot meghaladó mértékű létszámcsökkenés következik be, akkor a korábban figyelembe vett csökkentő tétellel meg kell növelni az adóalapot.

III. Egyszerűsített adóalap

A törvény bizonyos esetekben egyszerűsített adóalap választását is engedi, melyeket az adóalanyoknak elegendő a bevallás elkészítésekor eldönteni.
– Kisvállalati adó (KIVA) hatálya alá tartozó vállalkozók a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja az iparűzési adó alapját.
– Továbbá a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) alá tartozók is több módszer között választhatnak.

IV. Az adó mértéke

Az iparűzési adó pontos mértékének meghatározása az adott önkormányzat hatáskörébe tartozik, a törvény csak keretszabályokat fogalmaz meg.
Az adómentesség, adókedvezmény csak azt a vállalkozót illetheti meg, amelynek a törvényi rendelkezések alapján számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot, de ennél alacsonyabb összeg is meghatározható.

Amennyiben kérdése merül fel a helyi iparűzési adó kapcsán, keresse irodánkat bizalommal: + 36 30241-4118 vagy +36 30 942 2378