Menü
A cégek törvényes működését az állam különböző szervei ellenőrzik és szükség esetén intézkedéseket tesznek a jogszabályoknak megfelelő működés elérése érdekében. Jelen cikkünkben bemutatjuk, hogy milyen okból kerülhet sor a cégek törvényesség felügyeleti eljárására, milyen intézkedéseket tesz a cégbíróság, milyen jogkövetkezményei lehetnek a törvényességi felügyeleti eljárásnak.
A 2006. évi V. törvény (Ctv.) rendelkezései irányadók a cégek törvényességi felügyeleti eljárására. A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel a cég törvényes működését kikényszerítse. Ennek keretében a cégbíróság a törvényben meghatározott esetekben hivatalból jogosult a cégjegyzékadatnak a cégjegyzékbe való bejegyzésére, illetve törlésére.
Törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha
a) a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést megelőzően már fennálló ok folytán törvénysértő,
b) a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést követően keletkezett ok miatt törvénysértő,
c) a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a cégjegyzék nem tartalmazza azt, amit a cégre vonatkozó jogszabályok kötelezően előírnak,
d) a cég a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat,
e) törvény a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kötelezővé teszi.
A törvényességi felügyeleti eljárást a cég székhelye szerint illetékes törvényszék cégbírósága folytatja le. Az eljárás hivatalból vagy kérelemre indul. Akkor indul hivatalból, ha a cégbíróság az eljárás
lefolytatásának szükségességéről, az arra okot adó körülményről hivatalos eljárása során maga szerez tudomást, vagy az eljárást más bíróság kezdeményezi.
A törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kérelmezheti az ügyész; a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult hatóság vagy közigazgatási szerv (pl. NAV); a cég székhelye szerint területileg illetékes gazdasági, illetve szakmai kamara; illetve bárki, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik és e jogi érdeket valószínűsíti. Előfordulhat, hogy a cégbírósághoz olyan személy tesz bejelentést, akinek az eljáráshoz nem fűződik jogi érdeke, vagy más ok miatt nem vehet részt benne. Ekkor a cégbíróság hivatalból indítja meg az eljárást, amennyiben a cég törvénysértő működését észleli.
Nem indítható törvényességi felügyeleti eljárás, ha a kérelmező igénye más polgári perben, törvény által szabályozott külön perben vagy közigazgatási eljárásban érvényesíthető. Törvényességi felügyeleti eljárás továbbá nem terjedhet ki a cég gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára sem. Valamint nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha a cég felszámolási vagy kényszertörlési
eljárás alatt áll.
Kérelemre induló törvényességi felügyeleti eljárás esetén: az eljárást az arra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított 30 napos határidőn belül lehet kérni, de legkésőbb az eljárásra okot
adó körülmény bekövetkezésétől számított 1 éven belül. Ha a cég által megvalósított jogszabálysértő helyzet vagy állapot folyamatosan fennáll, akkor az eljárás megindítása mindaddig kérhető, amíg ez a
helyzet vagy állapot fennáll. Kérelemre induló eljárás esetén a kérelemnek az ügy elbírálásához szükséges valamennyi tényt, illetve adatot tartalmaznia kell. Az eljárás során a kérelmező a kérelme előterjesztésének okát nem változtathatja meg.
Hivatalból történő eljárás megindítása esetén: a cégbíróságnak az okot adó körülménytől való tudomásszerzéstől számított 30 nap áll rendelkezésére, amennyiben a cégbíróság hivatalból indítja meg a törvényességi felügyeleti eljárást. A cégbíróság viszont kivételesen indokolt esetben a törvénysértő cégjegyzékadat kiküszöbölése érdekében az 1 éves határidőt követően is indíthat törvényességi felügyeleti eljárást.
Ha az eljárás kérelemre indul, akkor a kérelemnek az ügy elbírálásához szükséges valamennyi tényt, illetve adatot tartalmaznia kell. A kérelem benyújtását követően a kérelmező a kérelme
előterjesztésének okát nem változtathatja meg. A kérelmező mindaddig visszavonhatja a kérelmét, amíg az eljárás be nem fejeződik. A kérelem visszavonása nem garancia arra, hogy nem kerül sor a törvényességi felügyeleti eljárásra. Ugyanis a cégbíróság ebben az esetben az eljárást hivatalból is megindíthatja, ha annak feltételei fennállnak.
A cégbíróság a kérelmezőt, a cég képviselőjét, tagját személyesen meghallgathatja vagy írásbeli nyilatkozattételre hívhatja fel őket. A cégbíróság az eljárása során hivatalból is folytathat bizonyítást.
Az eljárás kezdetén a cégbíróság megkeresi az érintett céget, és közli, hogy a cég mely jogszabálysértése adott okot az eljárásra, valamint felhívja a céget, hogy nyilatkozzon, vitatja-e a jogsértést, és amennyiben nem vitatja, felhívja a céget a törvénysértő állapot megszüntetésére. Az eljárás alá vont cégnek így 30 nap áll rendelkezésére, hogy a nyilatkozatát megtegye, a törvénysértő állapotot megszüntesse. A cégbíróság abban az esetben elutasítja a kérelmet, amennyiben megállapítja, hogy a kérelem szerinti jogsértés nem áll fenn.
A cégbíróság intézkedései:
– A cégbíróság 100.000 Ft-tól 10 millió Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatja a céget, vagy a cég vezető tisztségviselőjét. A vezető tisztségviselőt akkor lehet bírságolni, ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a vezető tisztségviselő adott okot.
– A cégbíróság összehívja a cég legfőbb szervét, ha a cég törvényes működése ily módon előreláthatólag helyreállítható. E feladat végrehajtására a cégbíróság megfelelő személyt vagy szervezetet is kirendelhet a cég költségére.
– A cégbíróság megsemmisítheti a cég által hozott jogszabálysértő vagy a cég létesítő okiratába ütköző határozatot. Szükség esetén megfelelő határidő kitűzésével új határozat hozatalát írhatja elő.
– Ha a törvénysértő helyzet amiatt áll fenn, hogy a cégjegyzékben jogszabálysértő adat szerepel, akkor az ilyen adatot a cégbíróság hivatalból is törölheti a cégjegyzékből.
– Ha a törvényes működés helyreállítása más módon nem biztosítható, akkor a cégbíróság legfeljebb 90 napra felügyelőbiztost rendel ki a céghez. Felügyelőbiztos olyan a cégtől független, arra alkalmas személy lehet, aki állami szerv vagy kamara által vezetett névjegyzékben szerepel és a megbízást elfogadja (pl. könyvvizsgáló, ügyvéd).
Értelemszerűen amennyiben a törvényes működés a cégbíróság intézkedései ellenére sem áll helyre, úgy a cégbíróság a céget eltiltja a további működéstől, és a céget egyben megszűntnek nyilvánítja.
Ekkor a cégbíróság a cég felszámolását kezdeményezi vagy elrendeli a kényszertörlései eljárást, ha annak jogszabályi feltételei adottak. A cégbíróság nem minden esetben köteles intézkedéseket tenni a törvényes működés helyreállítására, mielőtt a céget megszűntnek nyilvánítaná. Ha ugyanis a cégnek küldött felhívás után vagy az első intézkedésének eredménytelenségét követően úgy ítéli meg, hogy a törvényes működés helyreállítására elrendelhető további intézkedések nem vezetnének eredményre, akkor a céget megszűntnek nyilváníthatja.
Törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeztek cége ellen? Keressen minket bizalommal, segítünk! +36 30 241 4118 vagy +36 30 942 2378
