Menü
Alapeset szerint egy vállalkozás a teljesítést követően kiállítja a számláját a teljesítés ellenértékéről, azonban megrendelője nem egyenlíti ki a tartozását, viszont a számla szerinti teljesítési határidő lejárt.
Milyen lehetőségei vannak a vállalkozásnak?
– peren kívüli egyeztetés, ügyvédi felszólító levél;
– fizetési meghagyásos eljárás;
– polgári peres eljárás;
– felszámolási eljárás.
A felszámolási eljárás célja természetesen első pillantásra nem mindig egyértelmű, hiszen sokan arra gondolnak rögtön, hogy „dehát nem szeretném, ha a megrendelőm megszűnne, csupán szeretném, ha fizetne”.
A hatékony követeléskezelés egyik legismertebb, és sokszor legsikeresebb formája a felszámolási eljárás, melynek szabályait Csődtörvény (Cstv.) tartalmazza, ennek alapulvételével ismertetjük a legfontosabb mérföldköveket:
Elsőként tisztázni érdemes, hogy az adósnak 20 napos határidő áll rendelkezésére, hogy a számlát vitassa. A Cstv. meghatározza, hogy mi számít az adós részéről megfelelő vitatásnak: „akkor lehet az adós vitatását megállapítani, ha az érdemben kétségbe vonja a fizetési kötelezettség jogcímét, fennállását, esedékességét, mértékét vagy összegét. Az adós vitatásának legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig írásban van helye.”
Gyakori vitatási okok az adós részéről például, hogy a számlát nem kapta meg; vagy vitatja az összegszerűséget (nem annyival tartozik); vagy a számlát visszaküldi. Fontos, hogy a bírói gyakorlat szerint az az elvárás a vitatás kapcsán, hogy az adósnak elő kell adnia a hitelezői követelés kiegyenlítése megtagadásának okát is, azaz indokolnia kell a vitatását, és mindennek írásban kell megtörténnie.
A vitatási határidőt a hitelezői fizetési felszólítás zárja le, azaz az adós a számlát a hitelezői felszólítást követően már érdemben nem tudja vitatni. A hitelező írásbeli felszólításában – ügyvédi felszólító levél, amely a Cstv. szabályainak megfelelően (tartozás összege, jogcíme, esedékessége, stb.) – felhívja az adóst a teljesítésre, póthatáridő tűzésével, kilátásba helyezve, hogy nemteljesítés esetén a hitelező felszámolási eljárás iránti kérelmet terjeszt elő.
Amennyiben a póthatáridő eredménytelenül letelik, úgy a hitelező a jogi képviselőjén keresztül (kötelező a jogi képviselet) felszámolási eljárás iránti kérelmet terjeszt elő. A kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek. A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat (szerződés, számla, stb.) – az adós írásbeli felszólításának igazolását is – csatolni kell.
Ezt követően a felszámolási eljárásban az eljáró bíróság felhívja az adóst, hogy 8 napon belül nyilatkozzon: elismeri-e a felszámolási kérelemben foglaltakat, vagy sem?
Ha elismeri az adós, akkor kérhet a tartozás kiegyenlítésére határidőt, és a bíróság legfeljebb 45 napos határidőt engedélyezhet.
Természetesen hitelezői szempontból a cél az, hogy az adós teljesítse a tartozását, ezért a felszámolási eljárás célja, hogy az adóst „rá bírja” a vállalkozó a fizetésre. Tehát egyértelműen nem az a cél, hogy felszámoljuk a partnerünket, hanem, hogy kilátásba helyezzük számára a nemteljesítés „legelrettentőbb” jogkövetkezményeit. Azonban, ha a bíróság megállapítja az adós fizetésképtelenségét, végzéssel elrendeli a felszámolását, kirendeli a felszámoló szervezetet, és ezt követően van lehetősége a hitelezőknek 40 napon belül bejelenteni a követeléseiket.
Amennyiben bármi kérdésük felmerül a követeléskezelés vonatkozásában, vagy segítségre van szükségük, keressék bizalommal irodánkat: + 36 30 241-4118 vagy +36 30 942-2378
Amennyiben jogi tanácsadásra van szüksége, keresse közvetlenül dr. Lőrincz Dorottya Rebeka Ügyvédi Irodáját: www.ldlegal.hu
